Vegyük sorra a legfontosabb szempontokat, amiket mérlegelni kell a témában.
A hőszigetelő rendszerek kiválasztása és kiépítése minden építkezőnek vagy épület korszerűsítésen gondolkodónak központi kérdés. Ez határozza meg jelentős részben az épület kényelmét, üzemeltetési költségét és megjelenését is.
Hol szükséges hőszigetelni ingatlanunkat?
A szigetelés célja, hogy a lehető legminimálisabbra csökkentse a hőcserét a külső környezet és a belső terek légrétegei között. Az egyenletes és tartós hőmérséklet épületen belüli létrehozása és fenntartása egyszerűbb és jóval kevesebb energia felhasználásába kerül. A szigetelés tehát a kényelmi szempontok mellett az energiahatékonyság irányából közelítve is fontos, ezáltal ugyanis az üzemeltetés költségei csökkenthetőek. A jó hőszigetelés nem csak télen szükséges, egyre inkább számít az is, hogy a nyári forróságok idején mennyire sikerül megőrizni a kellemes és hűs hőmérsékletet az épületben.
Minden épületnek van valamennyi hőszigetelő képessége, hiszen az építőanyagok önmagukban is rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal. Ugyanakkor a különböző építőanyagok jelentősen eltérnek hatékonyságukat tekintve. Egy régebbi épületnél éppen ezért nagyon sokat számíthat már az is, ha az ingatlan hőszigetelő képességét egyes területein növeljük, ugyanakkor igazán akkor érhetünk el kimagasló eredményt, ha a teljes hőszigetelésre törekszünk.
Nyílászárók
Az ingatlanok hőszigetelés szempontjából leggyengébb elemei általában a nyílászárók. Az ajtók és ablakok modern változatra cserélésével megnöveljük hőszigetelő és hangszigetelő képességüket. Egy komplex felújítás során a nyílászáró-csere a hőszigetelés megújításának egyik első lépése, ami önmagában is érezhető mértékben javít az épület energetikai hatékonyságán.
Homlokzat és lábazat
Az épület legnagyobb külső környezettel érintkező felülete általában a homlokzat (és a tűzfalak). Érthető tehát, hogy miért kimagaslóan fontos ezen a területen rendbe tenni a hőszigetelést. A homlokzat hőszigetelő képességét az építőanyag és az utólagosan rászerelt szigetelőanyag együttesen adja meg. Az utólagos hőszigetelő rendszerek kiépítésének legfontosabb elemei a homlokzati hőszigetelő lemezek.
A homlokzat talajjal érintkező alsó része a lábazat. Ezen a területen különleges lemezeket kell alkalmaznunk, mert itt sokkal több külső hatás éri a homlokzatot. A szigetelésnek teljesen vízhatlannak kell lennie és biztosan ellen kell állnia a gyakori fizikai behatásokkal szemben is.
Tető
A tető vagy a zárófödém megfelelő hőszigetelése kimagaslóan fontos. Télen a meleg levegő felfelé áramlik, így a hideg födémen és tetőn keresztül jelentős mennyiségű hő távozhat lakásunkból. Nyáron a napsugárzás a tetőt éri közvetlenül és leghosszabb ideig, így az épület felforrósításában kiemelkedő szerepe van. A hőszigetelésnek kevésbé látványos, de legalább olyan fontos eleme ez, mint a homlokzat.
Aljzat
Jellemzően megfeledkezünk az épület harmadik irányáról, ahol hőátadás történhet, ez pedig az aljzat, ingatlanunk talajjal érintkező felülete. A talaj ugyan jóval kiegyenlítettebb hőmérsékletű, mint a levegő, de a hőcsere itt sem elhanyagolható. Sajnos a hőszigetelés utólagos megoldása ebben az irányban nem egyszerű és több korlátba ütközik. Elég talán csak azt kiemelni, hogy a hőszigetelő anyag vastagsága a lakóterek belmagasságát csökkentik.
Belső falak
Végül emlékezzünk meg a belső falakról. Itt alapvetően nem a hőszigetelés a cél, hanem a hangszigetelés. Ugyanakkor a hangszigetelő anyagok többsége egyben hőszigetelő is, tudunk tehát úgy választani, hogy egy anyag több funkciót is ellásson. Ez a kérdés általában utólag kiépített könnyűszerkezetes falak esetében kerül előtérbe.
Külső vagy belső hőszigetelést válasszunk?
A kérdés megválaszolásához a páralecsapódás menetét kell igazán ismernünk. A levegőben található pára, minden esetben a leghidegebb felületeken csapódik ki. Ez az oka annak, hogy a nedvesedéshez kapcsolódó penészesedés és gombásodás is a legrosszabb hőszigetelő képességgel rendelkező helyeken a leggyakoribb: sarkoknál, szerkezeti elemek találkozásánál. A hőszigetelés javításával pontosan az ilyen helyeket szeretnénk felszámolni.
Külső hőszigetelés esetén a teljes szerkezet hőcserélő képessége csökken és kevesebb lesz a hőhíd, ami vonzaná a páralecsapódást. Belső hőszigetelés esetén a szerkezet nincs védve, az továbbra is lehül, így a leghűvösebb felületek a szigetelés rétegei és a homlokzat legkülső elemei között találhatóak. Ha erre a területre levegő és nedvesség jut, akkor megkezdődik a páralecsapódás, ami ideális környezetet biztosít a penész számára.
Hasonlóan problémás lesz a hőszigetelés végpontja, például a plafon és az oldalfal találkozási helye, ahol új hőhidak alakulhatnak ki. Belső hőszigetelés ezen felül a lakóteret is csökkenti és alapvetően korlátosan használható. Ha van rá mód, mindenképpen a külső hőszigetelés mellett döntsünk.
A belső hőszigetelés akkor működhet, ha teljesen légmentesen sikerül kialakítani és speciálisan erre a célra gyártott hőszigetelő lapokat használunk. Indokolt lehet műemlék épületeknél, vagy kiegészítő rétegként akkor, ha a homlokzat külső felén csak vékonyabb utólagos hőszigetelő réteg helyezhető el, mint ami a kívánt hatás eléréséhez szükséges lenne.
Legfontosabb hőszigetelő anyagok
Nagyon röviden tekintsük át a legfontosabb hőszigetelő anyagokat és tulajdonságaikat. Ezen tulajdonságok döntő jelentőséggel bírnak a helyes anyagválasztás során.
Polisztirol
A polisztirol többfajta szigetelőanyag alapanyaga is, a legelterjedtebb az EPS és az XPS. Az EPS habosított, nyílt cellás polisztirol lap, ami létezik lépésálló változatban is. Az XPS extrudált, zártcellás polisztirol lap, ami mindig lépésálló és vízhatlan. Az EPS ezért a homlokzatok, az aljzatok és födémek, míg az XPS a lábazatok legfontosabb szigetelőanyaga. Tartós, könnyű és könnyen használható anyag, kedvező ára miatt használata gyors pénzügyi megtérülést biztosít. Az EPS grafitos változata jobb hőszigetelési képességekkel bír. Léteznek fújható polisztirol szigetelések is.
Poliuretán
A poliuretán egy fújható, a felületen megtapadó és ott habot képező, a rendelkezésre álló teret hézagmentesen kitöltő anyag. Kiegészítő anyagként vagy könnyűszerkezetes épületek belső, falszerkezeten belül kialakított hőszigetelésének anyaga.
Ásványgyapot
Kőzetörlemények magas hőmérsékleten történő olvasztása és szálaítsáa után létrejövő építőanyag. Az üveggyapot puha, formázható, gyapotszerű anyag, ugyanakkor nedvességre érzékeny. Falszerkezeten belül hő- és hangszigetelésre használható tökéletesen. A kőzetgyapot rideg, de szerkezetében szintén a gyapotra emlékeztető anyag, ami nem érzékeny a nedvességre. Nagyon sokrétűen felhasználható beltéren és homlokzati szigetelésként egyaránt. A különféle ásványgyapot szigetelőanyagok nem éghetőek és mindig jó hangszigetelők is egyben.
Természetes anyagok
Farost táblásításával, esetleg nád vagy parafa préselésével is létrehozható külső és belső hőszigetelésre használható anyag. Az egyes termékek rendkívül eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, felhasználásukat vagy áruk vagy valamlilyen szempont szerinti gyenge teljesítményűk korlátozza. Cellulózból (papír) szintén gyártható modern, jellemzően belső felületek szigetelésére használható tábla vagy fújható anyag.
Homlokzat szigetelésének megoldásai
A homlokzat utólagos hőszigetelésére sok fajta anyagot használhatunk. Költségek szempontjából a legjobb választás az EPS, de ha a hangszigetelés és a tűzvédelem is számít, akkor a valamivel drágább vakolható kőzetgyapot az ideális megoldás. A hőszigetelő lapokat ragasztással és dübelezéssel rögzítik, üvegszövet hálóval erősítik és minden esetben vakolják.
Lábazat hőszigetelésének speciális követelményei
A lábazatnál ellenállóbb megoldásokat kell használni. A kőzetgyapot itt is jó megoldás, a műanyagok közül pedig az XPS. Az XPS vízszigetelő és jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik, mint az EPS, ezért vékonyabb rétegben is elég használni. Az XPS drágább, mint az EPS, ezért nem alkalmazzuk az egész falfelületen.
Födém vagy tető szigetelése
A födém szigetelésénél mindig érdemes szaktanácsot kérnünk. Az egyes födémek kialakítása és alapanyaga más-más megoldást tesz lehetővé. Fafödémnél párazáró szigetelést nem alkalmazhatunk, a borított födémeknél mindig valamilyen fújható megoldás lesz a jó választás, miközben az is szempont, hogy járható felületet hozzunk létre a padlástérben.
A ferde tetősík alatt általában könnyűszerkezetes falat építünk, aminek eleme a hőszigetelő anyag. Döntően a jól alakítható üveggyapot kerül ide. A lapostetők szigetelése teljesen eltérő szakmunkát kíván.
Ne felejtsük el az aljzatot
Az aljzat szigetelése leginkább az épület kialakításakor lehetséges, utólag már nehézkes. Fontos, hogy lépésálló anyagot használjunk. Ha van az épület alatt pince, akkor a pince plafonjának szigetelése lehet hasznos.
Csináld magad vagy profi kivitelezés
Az utólagos hőszigetelés felhelyezése nem kimondottan nehéz, de sok buktatót rejt. Különösen a homlokzati hőszigetelésre igaz, hogy a hibák utólag nem javíthatóak, gyakorlatilag a teljes felület újraszigetelése jelenthet megoldást. Éppen ezért, ha nincs gyakorlatunk, érdemes profi segítséget kérni.
Minőségi alapanyagok beszerzése
A legjobb kivitelezés sem működik gyenge minőségű alapanyagokkal. Ugyanakkor az alapanyagok ára jelentősen befolyásolja azt, hogy mikor (vagy egyáltalán) megtérül-e a beruházás. Éppen ezért ajánlottak az olyan bevált, minőségi és reális árfekvésű termékek, mint a Szigatech termékcsalád. A márkanév nagyon gyakorlatias oldalról közelít az építőanyagokhoz: elvárhatóan magas és kiszámítható minőség olyan áron, hogy azt érdemes legyen beépíteni.
