Már egy családi ház építésénél is több, egymástól független vállalkozó dolgozhat ugyanazon a munkaterületen. Jön a kőműves, az ács, a villanyszerelő, a gépész, később a burkoló vagy a festő. Van, aki a generálkivitelező alvállalkozójaként érkezik, más szakemberrel pedig közvetlenül az építtető szerződik.
Amíg a munkák szépen követik egymást, ez többnyire nem okoz különösebb szervezési problémát. Az építkezés azonban ritkán halad pontosan úgy, ahogy hónapokkal korábban elképzelték. Az ács még dolgozik a tetőn, amikor bent már kezdene a villanyszerelő. A gépésznek ugyanarra az állványra lenne szüksége. Megérkezik egy új vállalkozó, miközben az előző szakág még nem adta át teljesen a területet.
Ilyenkor már az is kérdéssé válik, ki hangolja össze a különböző vállalkozások munkáját, és meddig terjed a generálkivitelező felelőssége.
A generálkivitelezővel valóban egyszerűbb lehet a helyzet
Ha az építtető egy fővállalkozó kivitelezővel szerződik, és a szakági vállalkozókat ez a cég vonja be, a felelősségi és irányítási lánc jobban követhető.
A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint a kivitelezés kezdetekor az építtető a szerződés szerint átadja az építési munkaterületet a fővállalkozó kivitelezőnek, az alvállalkozó pedig a vele szerződött vállalkozótól kapja meg a munkaterületét. A fővállalkozó feladatai között szerepel az alvállalkozókkal történő egyeztetések koordinálása és tevékenységük összehangolása is.
Egy családi háznál vagy kisebb társasháznál azonban gyakori, hogy az építtető bizonyos munkákat külön rendel meg. A villanyszerelő régi ismerős, a gépészetre más vállalkozótól érkezett kedvezőbb ajánlat, a napelemes rendszerhez pedig egy harmadik cég jön.
Ettől kezdve már több szerződéses kapcsolat fut ugyanazon a helyszínen. A generálkivitelező saját alvállalkozóinak irányítása és az építtető által közvetlenül megbízott vállalkozó helyzete nem feltétlenül ugyanaz.
A problémák többnyire a munkák találkozásánál kezdődnek
A tetőszerkezet elkészült, az állvány még a helyén van. Az építtető szeretné gyorsítani a munkát, ezért közben hívja a külön szerződtetett villanyszerelőt is. Ő megkezdi a vésést és a kábelezést az épületben, miközben az ácsok fent még dolgoznak. Másnap érkezik a gépész, akinek szintén át kell vinnie az anyagait azon a területen, amelyet a másik két vállalkozás használ.
Egyik vállalkozó munkája sem feltétlenül veszélyesebb önmagában, mint máskor. A helyszín azonban megváltozott.
Tudja-e mindenki, hogy aznap pontosan kik dolgoznak az épületben? Használható-e még az állvány? Tudnak-e a bent dolgozók a felettük végzett munkáról? Ki dönt arról, hogy az egyik szakágnak várnia kell?
A munkavédelmi törvény szerint, ha ugyanazon a munkahelyen különböző munkáltatók munkavállalói dolgoznak egy időben, tevékenységüket úgy kell összehangolni, hogy se egymást, se a munkavégzés hatókörében lévő más személyeket ne veszélyeztessék.
Az összehangolásért elsőként az a munkáltató felel, akit erre a felek szerződésben kijelöltek. Ilyen rendelkezés hiányában a törvény további szempontokat határoz meg, köztük a tényleges irányítást és a munkahelyért viselt fő felelősséget.
Ezért érdemes pontosan rendezni a felelősségi viszonyokat, különösen akkor, ha az építtető a generálkivitelezőtől független vállalkozókat is bevon.
Az építtető is alakítja, hogyan működik az építkezés
A családi házat építtető magánszemély attól még nem válik az ács, a villanyszerelő vagy a gépész munkáltatójává, hogy közvetlenül velük szerződik.
A saját dolgozóinak munkavédelmi oktatása, védőeszköze, munkaeszköze és biztonságos munkavégzése továbbra is az adott vállalkozás feladata.
Az építtető döntései ugyanakkor jelentősen befolyásolhatják a munkaterület működését. Ő hívhat új vállalkozót, kérheti valamelyik szakág korábbi kezdését, változtathat az ütemezésen vagy szerződhet olyan vállalkozóval, amely nem tartozik a generálkivitelező alá.
Kisebb társasháznál ugyanez több munkaszinten, több szakággal és nagyobb létszámmal jelenhet meg. Állványozás, anyagmozgatás, közös lépcsőház, ideiglenes villamos rendszer és több egyidejű munkafázis mellett már egyetlen rosszul egyeztetett munkakezdés is több vállalkozást érinthet.
A 191/2009. Korm. rendelet arra is lehetőséget ad, hogy egy munkaterületen az építtető megbízásából több fővállalkozó dolgozzon egyidejűleg vagy egymást követően. Ilyen esetben különösen fontos, hogy a munkaterületi és koordinációs határok ténylegesen is működjenek.
Mire való a munkavédelmi koordinátor?
A munkavédelmi koordináció könnyen összekeverhető azzal, hogy valaki időnként végigjárja az építkezést és felsorolja a látott hibákat.
A 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM rendelet ennél szélesebb szerepet ad a biztonsági és egészségvédelmi koordinátornak.
Már a tervezés során figyelembe kell venni azokat a munkafolyamatokat, amelyek egymással párhuzamosan vagy egymás után zajlanak. A kivitelezés alatt a koordinátor részt vesz az érintett munkáltatók tevékenységének összehangolásában, a biztonsági és egészségvédelmi terv követésében, valamint a munkafolyamatok ellenőrzésének koordinálásában.
Egy családi háznál ez egészen hétköznapi helyzeteket jelenthet. Két vállalkozó ugyanazt az állványt akarja használni. A következő szakág úgy kezdene dolgozni, hogy az előző után még nyitott födémáttörés maradt. Az ideiglenes villamos hálózatot több vállalkozó is használja. Az ütemezés gyorsítása miatt olyan munkák kerülnek egy időpontra, amelyek eredetileg egymást követték volna.
A koordinátor feladata ezeknek a kapcsolódásoknak a kezelése és a szükséges intézkedések összehangolása.
Az egyes vállalkozások saját munkavédelmi felelőssége ettől változatlan marad.
Egy kisebb építkezésen is előre érdemes rendezni a szerepeket
Családi háznál vagy kisebb társasháznál általában nincs szükség nagyvállalati méretű munkavédelmi rendszerre. A szerepek tisztázása viszont itt is sok későbbi problémát megelőzhet.
Ha generálkivitelező dolgozik, érdemes pontosan tudni, mely vállalkozások tartoznak az ő szervezésébe, és hogyan kezelik az építtető által külön megbízott szakembereket.
Több külön vállalkozó közvetlen megbízása esetén azt is rendezni kell, ki tud az újonnan érkező szakágról, hogyan kapja meg a munkaterületet, milyen veszélyekről kell tudnia, és ki jelezhet akkor, ha a munka még nem kezdhető meg biztonságosan.
Egy állvány, egy nyitott födémáttörés, az ideiglenes áram vagy két egy időpontra szervezett munkafázis már elegendő ahhoz, hogy ennek gyakorlati jelentősége legyen.
A szükséges koordináció az építkezés felépítésétől függ
Más helyzetben van az az építtető, aki egy generálkivitelezőre bízta a teljes kivitelezést, és más az, aki több szakági vállalkozóval külön szerződött.
A generálkivitelező oldalán a napi alvállalkozói munkák, a munkakezdések és a helyszíni eltérések kezelése kerül előtérbe. Az építtető oldaláról inkább annak követhetősége fontos, hogy a munkaterületen ki mit irányít, hogyan kezelik a külön vállalkozók találkozását és milyen intézkedések születnek a feltárt problémákra.
A TILD Üzleti Megoldások Kft. az építőipari munkavédelmi koordinációt ennek megfelelően külön kezeli beruházói, generálkivitelezői és projektvezetői oldalon. Ha a napi kivitelezésben több alvállalkozó, egymással párhuzamos munkafázis és folyamatos munkaterületi változás összehangolása a feladat, külön kivitelezői munkavédelmi koordinációlehet indokolt.
A megfelelő megoldás kiválasztásának kiindulópontja nem önmagában az építkezés mérete, hanem a szereplők, a szerződéses és irányítási viszonyok, valamint az egymásra ható munkafolyamatok tényleges működése.
