A falazás évezredek óta az építészet egyik legfontosabb alapművelete. Már az ókori civilizációk is használtak kötőanyagot a kövek és téglák egymáshoz rögzítéséhez – bár akkoriban még sárból vagy mészből készítették azt, amit ma falazóhabarcsként ismerünk. Azóta azonban az építőanyag-ipar fejlődése új szintre emelte ezt a hagyományos eljárást, és vele együtt az alkalmazott anyagot is. A mai falazóhabarcsok sokkal többek, mint egyszerű „ragasztók” – fontos szerepet játszanak a falazat teherbírásának növelésében, hő- és hangszigetelésének fokozásában, valamint az időtállóság erősítésében is.
A falazóhabarcs szerepe a modern építészetben
A falazóhabarcs elsődleges funkciója, hogy biztosítsa az építőelemek szilárd kötését és a falazat mechanikai stabilitását. Emellett viszont hő- és hangszigetelési feladatokat is ellát, valamint javítja a falak tűzállóságát. A jó habarcs alkalmazkodik a falazóelem tulajdonságaihoz, kitölti az apró hézagokat, kiegyenlíti a felületi egyenetlenségeket, és ellenáll az időjárás hatásainak is. A tudatosan, feladathoz, helyszínhez, adottságokhoz mérten megválasztott falazóhabarcs segít csökkenteni a hőhidak kialakulását, fokozza az épület energiatakarékosságát, valamint hosszú távon hozzájárul az épület fenntarthatóságához is.
Történeti visszatekintés: hogyan falaztak elődeink?
A történelem során az emberek kezdetben természetes anyagokat – sarat, agyagot, később meszet – használtak kötőanyagként. A rómaiak már ismerték a pozzolános habarcsot, amelyet vulkanikus kőzetek és mész keverékéből állítottak elő, és amely még víz alatt is megszilárdult.
A 19. század végén jelent meg a portlandcement, amely gyökeresen átalakította a habarcsok világát. Ettől kezdve a cementes habarcs vált a legelterjedtebb kötőanyaggá, köszönhetően kiváló teherbíró képességének és gyors kötési idejének. Az utóbbi évtizedekben pedig megjelentek az előkevert, gyárilag ellenőrzött minőségű falazóhabarcsok, mint amilyeneket a Cemix kínálatában is találhatunk. Vagyis ezen a területen sem akármilyen evolúcióról beszélhetünk.
Egy kis érdekesség, hogy a régi, ókorban alkalmazott anyagok ma is újra előkerültek, és bár korántsem annyira alkalmasak, mint a modern változatok, mégis mind többször választjuk őket. Tény, hogy természetesség tekintetében jól teljesítenek, lévén egykor sem állt rendelkezésre semmilyen technológia, ami a szintetikus alapanyagok gyártását támogatta volna. Ettől függetlenül az irány, ami jelenleg is kirajzolódik, és ami biztosan a jövőt is formálja majd, az a fenntarthatóság. Minden olyan anyag jöhet, ami a zöld törekvéseket támogatja, amik most már nem csupán az energiahatékonyságról, a spórolásról, hanem a bolygónk, s vele együtt a jövőnk védelméről szól.
Falazóhabarcsok és jellemzőik
Az eltérő falazóanyagokhoz különböző habarcsfajták passzolnak. Más összetételre van szükség például kerámia tégla, pórusbeton vagy kő esetében. A modern kínálatban felfedezhetjük a könnyű falazóhabarcsokat, a hőszigetelő változatokat, valamint a fokozott víztaszító vagy éppen gyorsan kötő típusokat is. A Cemix falazóhabarcsai például kifejezetten hozzáigazodnak a korszerű falazóelemek igényeihez. A termékek között szerepelnek vékonyágyazású és vastagágyazású habarcsok, különféle nyomószilárdsággal, hővezetési tulajdonságokkal és feldolgozási idővel.
Mire figyeljünk falazóhabarcs választásánál?
-
A falazóelem típusára (kerámia, mészhomok, pórusbeton).
-
A kívánt hő- és hangszigetelési értékekre.
-
Az épület elhelyezkedésére és éghajlati viszonyaira.
-
A kivitelezés gyorsaságára és időjárási körülményeire.
-
A habarcs nyomószilárdságára és tapadására.
Habarcs nélkül nem épület az épület
Ezek a termékek az építészet láthatatlan, de annál fontosabb szereplői. A megfelelő falazóhabarcs típus kiválasztása nem csupán technikai kérdés, hiszen a kiválasztott típus hosszú távon befolyásolja az épület állagát, hőháztartását és élettartamát is. Érdemes tehát alaposan tájékozódni, és olyan megbízható gyártók termékeit választani, mint a Cemix, ahol a falazóhabarcsok fejlesztésének középpontjában a tartósság és az alkalmazhatóság áll. A tudatosság és az alaposság kettősével a siker borítékolható.
